Nemrégiben egy nyugdíjas hölgy kért segítséget a ruhái selejtezésében és rendszerezésében. Györgyi nagyon szeret öltözködni, vásárolni, sok ruhája, táskája és cipője van, viszont nem mindig tudja, mit hol talál, és bizony vannak darabok, amiket évek óta nem hordott. És tudja, hogy már nem is fogja. Csak hát szépek… Meg kár érte… Drága is volt… Meg nehéz elengedni…
A rendrakás elején megállapodtunk
Mivel nehéz neki az elengedés, ugyanakkor mégis szeretett volna pár dolgot kidobni, megállapodtunk, hogy 10 darabtól fog megválni a közös munka során. Ez egy megnyugtató, mégis előremutató elhatározás volt számára.
Kezdésként megnéztem, mit hol tárol Györgyi. A nappaliban található a gardróbszekrény, de a galérián/hálószobában egy sztenderen voltak kabátok, kardigánok, nadrágok, blúzok, táska, melltartó. Először megbeszéltük, mit szeretne fent tárolni. Javasoltam, hogy azt tartsa ott, amit ritkán visel, amire ritkábban van szükség, így készülődés közben nem kell felmenni az emeletre. Jóllehet ezzel egyetértett, mégis részben megvétózta: megszokta, hogy mik vannak ott. Végül mindkét szempont érvényesült: pár nadrág és blúz ott maradt (mert megszokta és ott fogja keresni), viszont többnyire a ritkán használt kabátokkal, mellényekkel, blézerekkel töltöttük fel az állványt.
A rendrakást úgy kezdtük, hogy a nappaliban lévő gardróbszekrényt kipakoltuk.
Kiderült, hogy az akasztós rész alatti polc hátulja dugig van övekkel, kendőkkel, táskákkal (ez a képen kevéssé látszik), illetve a többi polc hátuljában is megbújnak hasonló kakukktojások. A polcokon az egyes oszlopokban vegyesen vannak nadrágok, felsők, otthoni és utcai ruhák, téli és nyári darabok. A vállfákon lévő blúzok, felsők alatt pedig vannak nadrágok, néha több is – “jééé, erre nem is emlékeztem”, “nahát ezt mennyit kerestem”.
Rendrakás tipp: ha van elég hely, és hajlamosak vagyunk elfelejteni, milyen ruháink vannak, akkor egy vállfán egy darabot tároljunk.
Ahogy pakoltam ki, már eleve kategóriánként szortíroztam. A nadrágok viszont egyből visszakerültek egy keskeny, magas akasztós részbe csíptetős vállfára. Ugyanis egy dolog biztos volt: mivel Györgyi “nadrágos” típus, nadrágot nem fog kiselejtezni. Nagyon sok nadrág volt, és abban maradtunk, így fogja a leginkább átlátni.
Györgyit minden egyes darabról megkérdeztem, kell-e neki vagy sem. Ahogy már benne voltunk a folyamatban, és látta, hogy miből mennyi van, reálisabban látta, mi az, amit valóban fog használni. Ahogy a táskákat egy helyen, egymás mellett látta, rájött, hogy 4-5 is van közte, ami ugyan tetszik neki, de nem fogja már hordani. Az első reakció sokszor az volt, hogy “dehát ez olasz”, “dehát ez valódi bőr” – ilyenkor megkérdeztem, hogy örömmel tölti-e el, ahogy megfogja, ahogy ránéz, el tudja-e képzelni, hogy még viselni fogja. A válasz mindig az volt, hogy nem – így ezeknek a nagy része ment, kb. minden tizedik ilyen darab még maradt, még nem ment az elengedés…
A rendrakás során egyszer csak lett egy kupac a kiselejtezett daraboknak is – számára is meglepő módon egy nagy kukászsáknyi táskát, ruhát és cipőt kiselejtezett.
Nem az én hatásomra, nem én beszéltem rá, ez a folyamat hatása. Megkönnyebbülést hoz, teret ad.
Mindent behajtogattam, voltak szuper dobozok, amiket nagyon jól ki tudtunk használni: jól összetartja a vastag pulcsikat, átláthatóvá váltak az otthoni nadrágok (igen, ezeket külön gyűjtöttük).
Rendszerezés – a vastag pulcsikat helytakarékosan tárolhatjuk dobozban
Az akasztós rész alatti polcra csak a kendők kerültek vissza, aminek Györgyi fog vásárolni egy dobozt – megbeszéltük mi lesz praktikus hozzá -, így azt is könnyebb lesz rendben tartania.
Rendrakás, selejtezés a gardróbszekrényben
A táskák legalulra kerültek, és újabb
rendrakás tipp: egymásba tettük őket, ez a legpraktikusabb megoldás. A fenti képen látszik, hogy milyen szuperül elfér a szekrény aljában a több mint tíz táska.
Rendrakás tipp: tegyük egymásba a táskákat
Mindez 3 óra alatt megvolt, Györgyi már 1 óránál meglepődve mondta, hogy óriásit haladtunk :).
A cipői átnézésével folytattuk, ezeket ömlesztve tárolja egy Kallax dobozaiban. Selejteztünk és rendszereztünk, utóbbi alatt annyit értek jelen esetben, hogy évszakonként lett egy doboz: külön-külön dobozba kerültek a téli csizmák, a nyári papucsok stb. Azért is praktikus, mert évszakváltáskor ki tudja cserélni a dobozokat, és a könnyen elérhető helyre tenni az aktuálisan szükséges dobozt.
A rendrakás végén a nappaliban lévő két komódra is maradt idő, és percek alatt felszabadítottunk pár fiókot.
A fiókok egy részében volt rendszer, témák szerint voltak a tárgyak rendezve (pl. fehérneműs fiókok). A másik részében pedig egymás mellett volt a melegítő nadrág, a napszemüveg, a konyharuha, az esernyő és a törölköző. Két-három ilyen kupis fiókot gyorsan ki tudtunk üríteni: volt, amire nem is volt szükség már, a többit pedig a helyére tettük (a gardróbban kialakított rendszerbe vagy másik fiókba).
Ha szeretnél segítséget az otthoni rendrakásban és rendszerezésben, keress bizalommal!
Gardróbszekrényben raktunk rendet Krisztivel is, ha olvasnál még hasonló történetet.