A kupiszoba nem szégyen, hanem a megújulás lehetőségét rejti magában! Egy igazi kupiszobában rakhattam rendet Andreával karöltve.
Minden dobozba, minden zacskóba izgatottan néztem bele, hogy mit rejt. Egy ponton már Andreára is hatott a lelkesedésem, és elhitte nekem, hogy semmi szégyellnivaló nincsen egy kupiszobán. Sőt, tudom mekkora erő és bátorság kell ahhoz, hogy rendet rakjunk benne.
A dolgozó-, vendégszobából alakult ki az évek során a kupiszoba. Az ajtót épphogy ki lehetett nyitni, és a használatban lévő ruhákat rejtő szekrényhez még vezetett egy ösvény. Ez volt a kiindulópontunk 🙂
A rendrakás célja ezen alkalommal az volt, hogy a behalmozott cuccokat szétválogassuk
– váljon átláthatóvá, mi minden van a szobában. Illetve az íróasztal nyerje vissza a funkcióját, azaz legyen lehetőség leülni az asztalhoz dolgozni, és a nyomtató is kerüljön vissza ide a helyére.
Voltak dobozok, dobozokban dobozok, zacskókban dobozok, dobozokban zacskók és hasonlók. Nem volt más dolgunk, mint szépen egyesével megbontani ezeket a kis egységeket, és a szobán kívül, az étkezőben kialakított rendszerbe kivinni a kupiszobában lévő dolgokat. A munka elején megbeszéltük, az étkezőben mit hova fogunk tenni, volt például elajándékozós, eladós, nagyszülőkhöz elszállítós kupac, adomány, ezen belül Mikulásra cipősdoboz adománygyűjtésre szánt dolgok (december lévén), elektronikai hulladék (Media Marktban átveszik), papírhulladék, műanyaghulladék.
4,5 óra alatt visszakerültek a párnák a kanapéra, a kanapéra, ami 9 órakor még ki sem látszott a dobozok alól. Ezzel azt szeretném szemléltetni, hogy
sokkal könnyebb és gyorsabb rendet rakni egy kupiszobában, mint sokan gondolnák. Lelkileg nehéz lehet, de technikailag nem feltétlenül az!
Rendrakás kupiszobában – előtte
Rendrakás kupiszobában – karácsonykor már itt alhattak a szülők 🙂
A szoba több pontján sok-sok könyv, CD és irat volt, nem terveztünk aznap ezek között selejtezni, rendet rakni, így ezeket csak egy helyre gyűjtöttük a szobán belül – már ez is óriási és nagyon látványos lépés:). Arról nem is beszélve, hogy hasznos is, hiszen ha már egy helyen van, akkor könnyebb aztán folytatni a rendrakást, selejtezést, akár egyedül is. Andrea azt tervezte, hogy mire legközelebb találkozunk, addigra ő átválogatja az iratokat és a CD-ket. (Plusz örömöt okozott neki, hogy még így is több, már régóta keresett irat is átment a kezünk alatt.)
Végül az eltervezett hat órából maradt fél óránk a könyvekre is, így mégis tudtunk azokkal is haladni: témák szerint rendeztük, és azt is megoldottuk, hogy minden könyv elférjen a könyvespolcon.
Azzal zártuk az alkalmat, hogy az étkezőből visszavittük a már nem annyira kupiszobába a felcímkézett dobozokat: a fent is említett elajándékozandó, eladásra váró, adománynak szánt dobozokon kívül lett például egy olyan doboz is, amit Andreának a férjével együtt kell átnéznie.
Előbukkant az íróasztal, de van még feladat, például azoknak a székeknek a garázsban lesz helyük.
Rendrakás kupiszobában – előtte és utána képek
Az alábbi képen a bal oldali kép kipakolás közben készült. A gyerekülés például ment az eladós kupacba, és mögötte a kanapé egyik párnája látható, ami visszanyerte méltó helyét a kanapén.
Rendrakás kupiszobában – közben és utána képek 🙂
Ha szeretnél segítséget az otthoni rendrakásban és rendszerezésben, keress bizalommal!