Rendrakás – vannak, akik nem csinálják; olyanok, akik tervezik csinálni; és azok, akik valóban csinálják is.
Van, aki nem mer belevágni, gondolni sem akar rá; van, aki éppen erőt gyűjt, már hamarosan elszánja magát, úgyis jön a tavasz, a nyár, az ősz, a tél – méghozzá karácsonnyal együtt.
Van, aki oda sem akar nézni, míg rendet rakok itt-ott. Van, akinek ideje nincs odanézni: ő egyedül is meg tudná csinálni, csak időt nem talál rá, így kell még neki két (gyors, hozzáértő) kéz. Megbeszéljük, ki mit hogy hova csinál, és párhuzamosan haladunk.
Aztán van, akinek fogalma sincs, mit hogy hova kéne, vele közösen, egy térben, egy adott részen dolgozunk.
Van, aki lelkes, örül, hogy végre eljött az idő, megújulásként tekint a rendrakás folyamatára.
Van, akit megvisel, tudja, hogy szükséges, régóta halogatja, majd utána biztos jó lesz, csak érjünk már oda, biztos nem akar ezzel időt tölteni. Na de ha van segítség, akkor a beláthatatlanul nagy küldetés teljesíthető feladattá zsugorodik, csak azt a pár órát kell kibírni. Nekik jól jöhet egy feles – based on real events:
Rendrakás – kinek milyen muníció kell hozzá (a kávé az enyém)
Valószínűleg kevesen élvezik kifejezetten a rendrakást, én mondjuk pont igen, keress bizalommal, rakjunk rendet együtt az otthonodban!