Nem, nem vagyok rendmániás, de van rend/szer
Tudván, hogy azzal foglalkozom, hogy segítek a hozzám fordulóknak rendet rakni az életterükben, sokaknak az lehet a várakozása, hogy minimum rendmániás vagyok, de nem durván, csak annyira, hogy egy enyhébb gyógyszeres kezelés mellett azért viszonylag stresszmentesen élhessem a mindennapjaimat.
Előfordul, hogy kupis lánynak tűnök. Ha valaki betoppanna hozzám úgy, hogy már harmadik-negyedik napja későn értem haza, és korán keltem, hát látna ezt-azt, de teljesen talán mégsem teregetem ki a szennyest. Maradjunk annyiban, hogy ez-az tuti szét van szórva, és ez-az talán nem jutott el a szennyesig, mert egyszerűbb ugye valahol ott hagyni (mégis elárultam).
Nem érzem magam ettől rosszul. Ezek alapvetően nem fontos dolgok. Hagynék ki egy élményt a barátaimmal, egy új sport kipróbálását azért, hogy időben hazaérjek, és legyen még energiám, kedvem rendet rakni, vagy épp tartani? Szakítanék félbe egy fontos gondolatmenetet azért, hogy a zoknim tuti a szennyesben landoljon, amint levettem? Ha éppen flow-ban vagyok, az a legfontosabb, nem a zokni, nem a vizespohár, és nem is az, hogy a nadrágot vállfára tegyem, ne csak bevágjam a szekrény aljába.
Ezek az én kupijaim olyan 10-15 perc alatt felszámolhatóak,
hiszen mindennek megvan a helye, pontosan tudom, mi hova való, mit hol találok – mert a dobozokon, szekrényeken, fiókokon belül bizony rend/szer uralkodik. És még minden kéznél is van – amit gyakran használok, könnyen elérhető helyen, amit ritkán, ahhoz lehet, hogy mászni kell, dehát ilyen ez.
Ha szeretnél hosszú távra rendet rakni, hogy aztán neked is csak ilyen gyorsan felszámolható kupival kelljen szembenézned, keress bizalommal!

Ezt a belvárosban fotóztam, valószínűleg nem olyan gyorsan felszámolható, de azért ajánlom magamat 🙂